Rádió

A rádióadó a hang vagy adatjelek elektromágneses hullámmá alakításáért felelős. Ennek során a hanghullámokat vagy adatjeleket egy oszcillátor generálja alapfrekvenciájú jelként. Ez az alapfrekvenciájú jel azután modulálódik, vagyis ráadódik rá a hang- vagy adatjel, hogy a hullámfrekvencia és/vagy amplitúdó változzon az alapfrekvenciájú jel mentén. A modulált jel erősítőkön és sugárzó antennákon keresztül kerül rádióhullámok formájában a környezetbe.

A rádióvevő (vagy rádió-adóvevő) az elküldött rádióhullámokat fogja el és visszaalakítja az eredeti hang- vagy adatjelekké. Ez a folyamat az ellenkezője a rádióadásnak: az antennán keresztül érkező rádióhullámokat a vevő erősítőn és demodulációs egységen keresztül visszaalakítja az eredeti hang- vagy adatjelekké.

A GSM, Bluetooth, GPS és Wifi technológiák mind rádióhullámokon keresztül továbbítják a hangot vagy adatokat. Az egyes technológiák között a frekvenciatartomány és a pontos modulációs eljárások különböznek, de alapvetően ugyanazt a rádiózás elvet használják a jelátvitelre. A GSM a mobiltelefonok hálózatát szolgálja, a Bluetooth segíti a vezeték nélküli adatátvitelt, a GPS a helymeghatározást teszi lehetővé, míg a Wifi a vezeték nélküli internetkapcsolatot biztosítja.

Tulajdonságok 

A rádió egyenes vevőkészülék egy olyan rádiókészülék, amelyben a szükséges nagyfrekvenciás erősítést rezgőkörökkel és egymást követő erősítőfokozatokkal érik el. Az egyenes rendszerű készülékeknek azonban hátrányai vannak, ezért kifejlesztették a frekvenciaváltó (szuperheterodin, röviden szuper) rendszerű vevőkészüléket.

A szupervevőben a nagyfrekvenciás erősítést nem a vételi frekvenciára, hanem egy fix frekvenciára, azaz a középfrekvenciára (KF) hangolják. A középfrekvencia előállításához a vételi frekvencián lévő jelet egy keverő fokozatban összekeverik a helyi oszcillátor jelével. Ezt a keverést egy kettős forgókondenzátor végzi, amelynek egy tagja a vételi frekvenciára, a másik tagja pedig a helyi oszcillátor frekvenciájára hangolódik. A keverő fokozat kimenetén továbbra is megjelennek az eredeti jelek, valamint a kevert jelek összege és különbsége. Ezek közül általában a különbségi frekvenciájú jelet választják ki és erősítik meg a középfrekvenciás erősítőn. Ezután a jelet demodulálják, majd a hangfrekvenciás erősítőre vezetik.

A szuperrendszerű rádiókészülék kereskedelmi szempontból is kedvező hatással járt. A fixen hangolt középfrekvencia miatt a sávszélesség a vételi frekvenciától független, ami nagyobb rugalmasságot nyújt a készülék használatában. Emellett viszonylag egyszerűen megvalósítható a nagy rádiófrekvenciás erősítés, mivel a sok fokozat könnyen összehangolható. Ezenkívül a szuperrendszerű készülékek könnyebben elérhetik az optimális átviteli karakterisztikát, mint az egyenes rendszerű készülékek.

Ugyanakkor a szuperrendszerű rádiókészülékek bonyolultabb felépítésűek az egyenes rendszerű készülékekhez képest, mivel több hangoló elemet tartalmaznak. Azonban a szuperrendszerű készülékek előnyös tulajdonságai miatt ezek a hátrányok elfogadhatóak és kiküszöbölhetők.